Henzel Dániel: „Már alapiskolás koromban tudtam, hogy meteorológus leszek” – PODCAST

Már gyermekkorodban is érdeklődtél az időjárás, valamint az időjárás-előrejelzés iránt. Hogyan és mikor vált a meteorológia a hobbiddá?

Már óvodás koromban megfogtak a légköri jelenségek. Nyilván akkor még inkább csak a havazás kötötte le a figyelmem, képes voltam akár órákon át az ablakban ülni és nézni, ahogy havazik. Kiskoromban még eléggé tartottam a zivataroktól, dörgés, villámlás esetén inkább a paplan alá bújtam. Ez most már megváltozott, már kimegyek a zivatarok, viharok idején a határba fotózni.

Láttam egy videót, amikor még alapiskolás korodban előadtál egy rendezvényen a búcsi időjárásról.

Többször is volt már előadásom, a Katona Mihály Alapiskolában Búcson, a Madárles tábor keretén belül is adtam már elő az időjárásról, zivatarokról, valamint amikor meghívást kapott Reisz András meteorológus, akkor is beszéltem az időjárásról. Emellett itt, Dunaszerdahelyen, a Kincskeresőkön, illetve a Tudok nevű tudományos konferencián is előadtam már.

Nyilván már akkor elég sok mindent kellett tudnod az időjárásról. Ezt a tudást mikor és hogyan szívtad magadba alapiskolásként?

Szüleimtől kaptam könyveket meteorológiai témában, ilyen volt például a Mi micsoda? vagy az Extrém időjárás. Később az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Szlovák Hidrometeorológiai Intézetben tartott előadásokra jártam.

Beengedtek 9-10-11 évesen ezekre az előadásokra?

Azért később voltak ezek az alkalmak, de igen, ezek nyilvános előadások voltak. Az OMSZ-nál a Viharvadászok Egyesülete által szervezett Viharvadász Találkozón is megfordultam. Szlovákiában pedig a Meteorológia Világnap alkalmából nyílt napokat szerveztek Pozsonyban, illetve több vidéki állomáson, például Ógyallán is.

Most harmadéves vagy az ELTE-n és meteorológia szakon tanulsz. Ez teljesen egyértelmű volt, mondjuk már középiskolás korodban, hogy csak ide jelentkezhetsz?

Sőt, már alapiskolás koromban szívesen mentem volna egyenesen meteorológiai témájú iskolába. A Marianum Egyházi Gimnáziumba jártam Komáromba, majd utána egy egyéves egyetemi előkészítőn koptattam a padot a Balassi Intézeten keresztül, ahol csak matekot és fizikát tanultunk. A magam részéről nem adtam bele mindent, tanulhattam volna többet is. Az ELTE-n a Természettudományi Karon lehet meteorológiát tanulni. Ott is a földtudományi alapszakon belül a meteorológia a specializációm.

Milyen tantárgyakból kellett például most vizsgáznod, mi mindent tanultok?

Elsősorban matek és matek, valamint fizika és fizika az egész meteorológia, úgyhogy kemény matekkal, deriválásokkal, integrálásokkal, differenciálegyenletekkel tömik a fejünket. Most az elektromágnesesség volt a téma fizikán, de van dinamikus meteorológia is.

És az, hogy időjárás-előrejelzéssel foglalkozz ezekben az években, az csak hobbi szinten lehetséges, a tanulmányaid mellett?

Igen, egyelőre az alapszakon így van. Későbbiekben még pontosan nem tudom, de lehet, hogy lesz lehetőségünk akár a Hungarometnél.

Ahhoz, hogy időjárás-előrejelzést készíts, hozzá kell férned olyan időjárási adatokhoz, amelyeket egy szuperszámítógép dolgoz fel és értelmezi. Ezekhez az adatokhoz diákként hogy férsz hozzá, vagy valamilyen teljesen más forrásból dolgozol, ha előrejelzést készítesz?

Ha például a Paraméterre készítek előrejelzést, akkor a windi.com nevű oldalt követem, ahol több időjárási modell mindenki számára szabadon elérhető. Előrejelzés készítésekor megnézem többféle időjárási modell előrejelzéseit, és az alapján írom meg.

Van szakmai példaképed a meteorológusok között? Akár olyasvalaki, akit mi is ismerhetünk a tévéből, vagy valaki, aki az egyetemen nagy hatással van rád.

Még óvodás koromban Vissy Károly volt az, akinek az előrejelzéseit mindig vártam a tévében. Aztán Reisz András felvidéki származású majdani kollégára tekintettem így. Majd a későbbiekben Tóth Tamással voltam szoros kapcsolatban. Így jutottam el a szegedi obszervatóriumba is az egyik nyáron. Az egyetemen pedig Leelőssy Ádám, aki egyebek mellett levegőkémikus, de az általános meteorológiához is nagyon alaposan ért.

Reisz Andrással körülbelül két évvel ezelőtt beszélgettem itt, a Paraméteren egy podcast keretében, ő akkor azt mondta, hogy szakmai körökben az időjós kifejezés káromkodásnak számít. Ez így van?

Valóban, hiszen ez messze van a jóslástól.

De hát tulajdonképpen a jövőt jelzitek előre, nem? Akkor ez mégsem jóslás?

Nem számít jóslásnak, ugyanis matematikai és fizikai törvényeken alapuló folyamatokat vizsgálunk. Megnézzük az időjárás aktuális állapotát, lemérjük a hőmérsékletet, páratartalmat, légnyomást, szélirányt, szélsebességet stb. Persze sokkal több helyen kellene mérni, bár Európában elég sűrű a megfigyelőhálózat. Az adatok bekerülnek a már említett fizikai törvények rendszerébe, és ezeket matematikai differenciálegyenletekbe helyettesítjük be, tehát az időben bekövetkező változásokat számszerűsítik ezek a modellek.

Akkor a matematikai differenciálegyenletek mégiscsak jók valamire? Meg voltam győződve arról, hogy erre soha senkinek nem lehet szüksége.

Hát igen, én is szenvedek velük. Elég nehéz a matek, de igen, a meteorológiában például nagyon hasznos.

Tehát hogyha egzakt módon kikövetkeztethetők ezek a dolgok matematikai egyenletek segítségével, akkor miért nem pontosabbak az előrejelzések?

A múlthoz képest azért jóval pontosabbak az előrejelzések, és még várható is javulás, de száz százalékpontos sosem lesz az előrejelzés. Ehhez ugyanis az kéne, hogy minden egyes időpillanatban a légkör összes részéről, illetve a talajfelszínről is legyenek mérések, ez pedig sosem fog bekövetkezni.

De azért most már könnyebb dolguk van az időjárás-előrejelzőknek, hiszen a hálózat, ahonnan a mérési pontokról beérkeznek az adatok, már azért sűrűbb, gondolom.

Nyilván és telepítenek is folyamatosan új mérőállomásokat. A műholdak, radarok megjelenése is nagyban segítette az időjárási előrejelzések javulását.

Egyszerre kell mérni a földfelszín felett és a magas légkörben ahhoz, hogy következtetni tudjatok az időjárásra?

Naponta többször zajlanak mérések. A hőmérséklet, szél, páratartalom csapadék mérése például tízpercenként történik. Magyarországon biztosan, és szerintem Szlovákiában is. És mondjuk vannak a meteorológiai ballonok, léggömbök, amelyeket csak naponta kétszer engednek útjukra, éjfélkor és délben. Igen, fontos az, hogy folyamatosak legyenek a mérések. Azt, hogy egy időben történjenek, úgy igazítják, hogy az adott időpillanatban megnézik, hogy melyik mérés zajlott. Szóval bármelyik időpillanatban végzett mérés fontos lehet.

Klimatikus vagy meteorológiai szempontból melyik az a legérdekesebb hely, ahol jártál? Van ilyen egyáltalán, hogy időjárási szempontból érdekes földrajzi hely?

Mindenki számára mást jelent az érdekes időjárás fogalma. Számomra a tornádók jelentik a nagy szenvedélyt. Szóval nekem mondjuk az Amerikai Egyesült Államok lennének egy ilyen időjárási szempontból érdekes helyszín, ahova majd remélem, hogy egyszer sikerül ellátogatnom.

Te viszont már fotóztál Búcson is tornádót 15 évesen..

Igen, 2016. június elején volt egy tornádós eset Búcson. Három tuba, azaz felhőtölcsér is megjelent aznap. A harmadik tuba, mint utóbb kiderült, leért a földfelszínig, mert károkat okozott, szóval ez tornádóvá alakult át. Ennek a feldolgozása egy igen érdekes eset volt. Követni, hogy hol voltak az első letört faágak, ahogy ledöntött egy téglafalat, háztetők cserepeit szedte le.

Te pedig testközelben voltál, hiszen ott laktál Búcson.

Igen, nyilván én voltam, aki az elsők között értesült erről az esetről. Továbbítottam a fotókat, videókat a meteorológiai intézet felé. Nagyon fel voltam buzdulva, talán túlságosan is, mert szerettem volna, hogy kijöjjenek az SHMÚ-tól mondjuk egy terepszemlére. Ez nem történt meg, úgyhogy próbáltam én magam utánajárni, hogy hogyan és miért alakulhatott ki ez a tornádó, ebben segítségemre volt egy ELTE-s tanárnő, Breuer Hajnalka.

Egyébként az, hogy tornádó alakul ki Dél-Szlovákiában, mennyire jellemző vagy valószínű?

Sokan mondják, hogy új keletű dolgok a tornádók a környezetünkben. Valószínűleg régen is voltak, csak nem volt mindenkinél mobiltelefon vagy fényképező, amivel rögtön lefotózhatta, levideózhatta volna, és a közösségi médiára került volna. Annyira viszont nem erősek ezek a tornádók, szóval ilyenek valószínűleg mindig is voltak, ezeket egyébként nem mezociklonális tornádóknak hívjuk. Általában ez a leggyakoribb típusú tornádó nálunk, ellentétben az USA-beli tornádókkal, amelyek mezociklonális szupercellához köthetőek és nagyon erősek.

Meg tudod fogalmazni, hogy miért hoznak lázba téged a tornádók, a szupercellák, a tubák, a szél, miképp lehet megfogni ennek a szépségét?

Ez egy nagyon jó kérdés. Ez talán magától jött. Ahogy említettem, ovis koromban még csak a gyengébb időjárási jelenségek fogtak meg, például a havazás, ahhoz képest egy tornádó egészen más világ. Az amerikai viharvadászokat is követtem, az ő felvételeiket, és igazán megfogtak ezek a pusztító jelenségek.

És ezzel nem is vagy egyedül, hiszen van egy Facebook-csoport, amit alapítottál, ahol több mint 600-an vagytok felvidéki amatőr meteorológusok.

Igen, már nem is tudom, hány éve alakult a csoport. Bár az utóbbi időkben annyira nem vagyok tevékeny ott, Kohut Józsi kisegít, aki pozsonyi repülésmeteorológus. Ő szakmai elemzéseket, előrejelzéseket is ír a csoportba. Nagyon örülök, hogy van egy ilyen csoport, ahol lényegében összefogjuk a Felvidék déli részén élők felvételeit, amelyeket az időjárásról készítenek.

Említetted a pozsonyi kollégát, aki repülésmeteorológiával foglalkozik. Ezek szerint a meteorológiának van jó néhány irányzata. Hogyha befejezed az egyetemet, melyik irányba szeretnél indulni?

Engem nagyon érdekelnek a zivatarok, ennek pedig nagyon sok köze van a repülésmeteorológiához, úgyhogy nem zárom ki, hogy abba az irányba is elmegyek, de inkább az időjárás előrejelzése és vészjelzés felé kacsingatok, mint mondjuk az éghajlatkutatás irányába.

Ha valaki meteorológus, akkor még nem biztos, hogy időjárás-előrejelző is, ugye?

Nyilván valamilyen szinten kell érteni minden meteorológusnak az időjárás-előrejelzéséhez, illetve az alapjait érteni. De egy meteorológus nem feltétlen csak az előrejelzéssel foglalkozik, illetve nemcsak a tévében vagy a rádióban tevékenykedik, hanem egyéb kutatásokban is részt vesz.

Mennyi időre előre készülhet megbízható időjárás-jelentés a tudomány mai állása szerint.

Úgy tudom, hogy 5-6 napra már elég megbízható az időjárás-előrejelzés.

Ez mitől függ?

Ez nyilván függ az adott időjárási helyzettől. Mondjuk egy anticiklonban, amikor nagyon kiszámítható az időjárás, tehát felhőoszlató hatások vannak, magas a légnyomás, akkor akár még hét napnál tovább is nagy bizonyossággal lehetünk az előrejelzések megbízhatósága felől.

Mert tudjuk, hogy miképp viselkedik ez az anticiklon?

Igen, megfigyelték korábban is, és ma is tapasztaljuk, hogy ezek felhőoszlató hatásúak. Kivéve télen itt, a Kárpát-medencében, amikor pont az anticiklonális helyzetekben alakul ki nagyon gyakran köd.

Amikor a hegyekben járok, akkor a magas-tátrai ismerőseim csak legyintenek, amikor arról érdeklődök, hogy milyen lesz másnap az idő, mert ugye hegyekben ezt állítólag nem lehet pontosan tudni. Azt én is gyakran tapasztaltam, hogy például a Tátrában óráról órára változik az időjárás. Ez csak az én szubjektív megítélésem, vagy tényleg így van?

Tényleg jelentősen befolyásolja a domborzat az időjárást. Voltunk mi is túrázni nyáron az egyik volt gimis osztálytársammal, Ágostonnal. Mire fölértünk a hegycsúcsra, már zivatarfelhők voltak a környéken, és hát menekülőre kellett fogni, nehogy minket is utolérjen a villámcsapás.

Gyakran meg szoktam nézni a mobilomon az időjárás alkalmazást. Most mosolyogsz, ne tegyem?

De, nyugodtan.

Van értelme? Mennyire megbízhatók ezek az alkalmazások?

Hát jobban, mintha csak kinéznénk az ablakon, és próbálnánk valamit mondani a következő napokra, viszont ennek az a hátránya, hogy ez csak nyers adat. Készül egy előrejelzés a modellek által, és az adott helyszínhez legközelebbi rácspontra szóló előrejelzést mutatja nekünk. Ebben nincs benne igazán a meteorológus utómunkája, úgyhogy ajánlatosabb inkább a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet előrejelzéseit követni, vagy akár a Hungaromet, a korábbi OMSZ előrejelzéseit.

Ha mondjuk baráti társaságban vagy, és megkérdezik tőled, hogy Dani, milyen lesz az idő jövő héten, akkor mit szoktál mondani, előkapsz valamilyen okos eszközt, vagy képben vagy állandóan?

Nem, nem vagyok képben állandóan, és ha éppen nincs is a közelemben laptop vagy telefon, akkor rávágom, hogy bocs, ezt most nem tudom. Ha ott van mellettem a laptop, akkor megnézem több időjárási modell előrejelzését, és próbálok valamit alkotni a kérdezőnek.

A statisztika mennyire fontos az előrejelzésben? Az, hogy az elmúlt öt évben, február 27-én egy adott helyen milyen idő volt, az mennyire mondja meg biztosan nekem azt, hogy idén is olyan idő lesz?

Valamennyi köze lehet, hogy van, de ez korántsem az időjárás-előrejelzés, ez inkább azt adja meg, hogy mi az az intervallum, ami lehetséges azon a napon. Ez már inkább klimatológia, mintsem előrejelzés. Úgyhogy az előrejelzések nem ilyen módon készülnek.

Ha már a klimatológiát említetted, mivel foglalkozik a klímakutatás? Mit is jelent az éghajlat?

Éghajlatnak nevezzük az egy adott területen legalább 30 évig megfigyelt időjárásnak az alakulását. Tehát ahhoz, hogy meg tudjuk határozni egy területnek az éghajlatát, ahhoz harminc évig kell követnünk folyamatosan az időjárás alakulását.

És az, hogy az éghajlat, a klíma változik, az csak 30 év múlva lesz nyilvánvaló, vagy pedig már most is az?

Most is nyilvánvaló természetesen. Már elég régóta zajlanak a mérések, több mint száz éve, elég rendszerezetten.

Sokan ma is kétségbe vonják a klímaváltozást. Milyen konkrét bizonyítékok vannak arra, hogy változik az éghajlat?

Az éghajlatváltozásnak van egy természetes változékonysága, egy természetes összetevője is. Például az, hogy a föld pályája hogy alakul. Van egy körülbelül 10 éves ciklus, de most már elég egyértelmű, hogy a szén-dioxid növekedő mennyisége is jócskán hozzátesz ahhoz, hogy ezen a természetes változékonyságon túl már van antropogén, azaz ember okozta éghajlatváltozás is.

A klímaváltozás milyen konkrét gondokat fog okozni a jövőben? Miért gond az, hogy változik a klíma?

Ugyebár be vagyunk rendezkedve ki-ki a maga éghajlatához. Ha ez megváltozik, akkor ez az embereket nagyon súlyosan fogja érinteni. Mondjuk, ha nálunk is gyakrabban lesz aszály, és ritkábban lesz csapadék, ha viszont lesz, akkor hirtelen, nagy mennyiségű, akkor kialakulhatnak olyan területek, ahol eddig vízbőség volt, most viszont aszály lesz. Az ivóvíz fontossága szempontjából népvándorlások is megindulhatnak. Tehát elhagyunk lakott területeket, ahol már nem férünk hozzá vízhez. Persze nem akarok ilyen borúlátó lenni.

A szélsőséges időjárás egyébként tényleg gyakoribbá vált az utóbbi években, évtizedekben, vagy csak az internetnek hála, gyakrabban olvasunk tornádókról, jégesőről, tájfunokról?

Igen, biztosan hozzátett az internetes információcsere is ahhoz, hogy azt higgyük, mostanában megszaporodtak az extrém helyzetek, de valóban, mivel például az Északi-sark körüli jég is jelentősen olvad, illetve alig fagy vissza télen is, ezért nem tud olyan nagy hőmérsékletkülönbség kialakulni a közepes földrajzi szélesség és az északi között. Emiatt az egész Földet körbehullámzó Rossby-hullámok és a hozzájuk kapcsolódó ciklonok, anticiklonok mozgásai is megváltoztak, és emiatt alakulnak ki mostanában gyakrabban a tartós hőhullámok itt nálunk is.

Nem engedlek el anélkül, hogy ne válaszolj a kérdésre, hogyan alakul Dél-Szlovákia vagy a Csallóköz időjárása a következő napokban, hetekben? Mi az, amit már most világosan lehet látni, és ami biztosnak tűnik?

Február 19-én, hétfőn azt lehet mondani, hogy a következő egy héten valószínűleg marad az enyhe időjárás, a februárhoz képest nagyon magas hőmérsékletek. 10-15 fokos nappali maximumokra számíthatunk Dél-Szlovákia térségében. Csapadék is lesz, a szél is meg fog erősödni az utóbbi napokhoz képest, és sajnos havazásra nincs kilátás, így február utolsó hetében sem.

És márciusban vagy áprilisban még várhat ránk havazás?

Nem kizárt, pontosan az előrejelzés nem lát el odáig, úgyhogy erről még most, február 19-én nem érdemes szót ejteni.

(Juhász László)